m

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur
adipiscing elit. Etiam posuere varius
magna, ut accumsan quam pretium
vel. Duis ornare

Latest News
Follow Us

Kövess minket:

GO UP

Szarajevóból Srebrenicába

Szarajevóból Srebrenicába

A 2. világháború utáni legnagyobb népirtás Európában a boszniai háború alatt, 1995-ben Srebrenicában történt, ahol a holland ENSZ békefenntartók központjánál a boszniai szerb hadsereg katonái egy kb. 20-30 ezres menekült tömegből elkülönítettek kb. 9 ezer bosnyák muszlim férfit, majd elszállították a következő napok kivégzési helyszíneire és tömegsírokba temették őket.

A srebrenicai események megismerését segítő és a Potocari Emlékközpont látogatását szervező helyi utazási iroda szervezésében egy Szarajevóból induló 10 órás úton vettem részt, amire aznap rajtam kívül még egy litván lány jelentkezett. A srebrenicai népirtás megértéséhez ajánlom a Sarajevo Funky Tours honlapján az út ismertetéséhez felrakott anyagokat és ha Szarajavevóban jártok, akkor magát az egy napos utat is. (Understanding Srebrenica Genocide – Full Day Tour from Sarajevo).

A Srebrenica-Potocari Emlékközpontban kb. 2-3 órát töltöttünk, de a temető, a múzeum, a korábbi holland bázis látogatásáról részletesebben egy másik összefoglalóban számolok be.

Egyébként az Emlékközpont igazgatója és kurátorai maguk is a rendkívül kevés srebrenicai túlélők közé tartoznak. Mi Azírral találkozhattunk, aki 1995-ben az utolsó pillanatban, egy váratlan eseménynek köszönhetően menekült meg. Már épp elkülönítették a később kivégzésre vitt férfiak közé, amikor a nők buszáról leesett egy idős asszony, és megengedték neki, hogy a segítségére siessen. A nagy kavarodásban elfelejtkezett Azirról a férfiakra felügyelő katona, így ő gyorsan felszállt a nők buszára és velük együtt eljutott a biztonságos bosnyák területre.

Az emlékközponthoz vezető oda-vissza utat mi december 30-án tettük meg, így Kelet-Bosznia szépséges hegyei között, havas utakon haladtunk. Utunk során több olyan falut elhagytunk, ahol etnikai tisztogatás történt vagy ahol a Srebrenicából elszállított férfiakat legyilkolták. Ezeken a helyeken egy emléktábla sem őrzi az áldozatok emlékét, mert a Boszniai Szerb Köztársaság területén vannak, a hozzátartozóknak, civil szervezeteknek nem sikerült engedélyeket kapniuk. Bosznia ezen entitásában, a többségében szerbek lakta területeken nem csak hogy nem tanítják, hanem tagadják Srebrenicát, sőt, a fő háborús bűnösöket, Ratko Mladicot és Radovan Karadzicot sokan hősnek tartják. Egy helyi szervezet tagjai épp a napokban plakátoztak ki sok helyet Srebrenicában, tagadva a népirtást és hosszú, egészséges életet kívánva Ratko Mladic tábornoknak, akit életfogytiglanra ítélt a Hágai Nemzetközi Bíróság a srebrenicai népirtásban és Szarajevó ostromában betöltött szerepe miatt.

Közben az egyik helyi híroldal, a Sarajevo Times cikke szerint a vegyes házasságok tekintetében pont a napokban tört meg a jég Srebrenicában. Közel 25 évvel a srebrenicai népirtás után itt is megköttetik majd a háború óta első bosnyák-szerb vegyes házasság. Míg a korábbi Jugoszláviában meglehetősen gyakoriak voltak a vegyes házasságok, a délszláv háborúk után ez megfogyatkozott és főleg elképzelhetetlen volt az, hogy pont Srebrenicában újra házaspárrá váljon egy szerb és egy boszniai muszlim. A fiatal párról szóló cikket itt olvashatjátok. A muszlim fiú családja is érintett volt az 1995-ös srebrenicai eseményekben, 6 nagybátyját veszítette el a mészárlásban. Az egyikőjükről nevezték el a nemrég született kisfiúkat, Jusufot. De a szerb anya azt is elmondta, hogy ha hat fia születne, őket is a néhai nagybácsikról neveznék el.

Az egynapos, Understanding Srebrenica Genocide elnevezésű utunk vezetője (idegenvezetője és egyben a sofőrje), Almir a boszniai háború történelmi eseményei mellett a személyes tapasztalatait is megosztotta az utazás alatt. Almir a háború éveiben is Szarajevóban élt, 16,5 éves korától a bosnyák hadseregben védte Szarajevót a város közel 4 évig tartó szerb ostroma során. (1992-1996).

Ezt az egész napos utat nem úgy kell elképzelni, hogy végig a boszniai háború szörnyűségeiről és a népirtás részleteiről esik szó. A 10 órás út alatt mindenki a személyes érdeklődése szerinti mélységig ismerheti meg a szomorú eseményeket és bármit, ami érdekli Boszniával vagy a délszláv háborúkkal kapcsolatban. Almir Jugoszlávia szétbomlásától kezdve segít megérteni az eseményeket, de humora, életszeretete és fáradhatatlan történet mesélő kedve garancia arra, hogy a tények megismerése, az áldozatokra való emlékezés mellett a jókedvnek is helye legyen.

Beszélt arról, hogy Szarajevó több éves ostroma során a víz, étel szűkösségében mennyire értékelték a humanitárius szállítmányokat, és vicces sztoriként mesélte el, hogy egyszer egy pár doboz, kicsit már zöldülő, penészesedő keksz érkezett és a csomagolásán látták, hogy ezt a tartós élelmiszert még a vietnámi háború idején, az amerikai katonák számára gyártották!

Almir útközben ajánlott a témához kapcsolódó dokumentum- és hollyvoodi filmeket, mint pl. a BBC Death of Yugoslavia vagy a Behind Enemy Lines/Ellenséges terület, valamint az Arany Medve díjat nyert boszniai filmdrámát, a Grbavicát/a Szerelmem, Szarajevót is.

Sztorizott híres zenekarokról, akik szarajevói koncertje örökre emlékezetes marad. Bono a U2-ból tiszteletbeli boszniai útlevelet is kapott, melyet a legértékesebb ajándékai között tart számon. Ez a száma talán többeknek ismerős:

 

 

Az Iron Maiden frontembere pedig pár hónapja lett Szarajevó tiszteletbeli polgára, mivel a háború alatt vállalta pár zenész társával, hogy a körülzárt városba bejutnak és tartanak egy koncertet, egy kis reményszikrát és emberséget hozva az akkor már 3. éve ostromlott város fiatalságának.

 

 

Bárkiben felmerülhet a kérdés, hogy micsoda ötlet egy háborús zóna közepén egy heavy metal koncertet rendezni, és hogy jelentett-e az bármit a szarajevóiaknak? Hisz a város civil lakossága akkor azt se tudhatta, hogy megéri-e a következő napot, mert már harmadik éve lőttek rájuk a mesterlövészek a várost körbevevő hegyekről és rendszeresen gránát- és aknavető-támadásoktól kellett tartaniuk. De a város jelenlegi polgármestere a Bruce Dickinsonnak adott szarajevói tiszteletbeli polgár díj átadásakor elmondta, hogy nagyon hálásak voltak azért a koncertért. Mert az Iron Maiden megérkezése az ostromgyűrűvel körülvett városba 1994-ben számukra “azon pillanatok egyike volt, amikor ők, szarajevóiak elhitték, hogy ezt az egészet már túl fogják élni”.

 

 

Ha Szarajevóban jártok, érdemes a Sarajevo Funky Tours által szervezett séták vagy egész napos utak valamelyikén részt vennetek.

 

Leave a Reply