m

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur
adipiscing elit. Etiam posuere varius
magna, ut accumsan quam pretium
vel. Duis ornare

Latest News
Follow Us

Kövess minket:

GO UP

Etnográfiai múzeumok a Balkánon 1. rész Belgrád

Etnográfiai múzeumok a Balkánon 1. rész Belgrád

Népviseleti gyűjtemény és szobabelsők

A soknemzetiségű Balkán kulturális örökségével leginkább a dalokon keresztül találkozunk. Vagy elmegyünk egy néptánc előadásra, ahol a lépések, ritmusok és mosolyok mellett lenyűgöznek a gazdagon hímzett ruhák is. Ezeket már nem hordják a mindennapokban, és az igazán régi, felbecsülhetetlen értékű darabokat néprajzi múzeumokban őrzik. Ezeknek a múzeumoknak a gyűjteménye a tradicionális öltözetek mellett hétköznapi használati- és berendezési tárgyakat is felölel.

Az Experience Balkán minimum 15, eddig meglátogatott etnográfiai múzeumból tervez néprajzi kóstolót hozni, Szerbiától kezdve Bosznián, Koszovón, Montenegrón és Albánián keresztül Bulgáriáig stb. Időutazásra hívjuk az olvasókat.

Most induló sorozatunkat kedvcsinálónak szánjuk, hogy minél többen megnézzék ezeket a néprajzi múzeumokat. Hosszabb-rövidebb összefoglalóink a múzeumi anyagokból főleg az adott térség népviseletét és a korabeli tárgyakkal berendezett szobabelsőit fogja bemutatni.

Az interneten rákeresve, vagy az utcán kitáblázva a néprajzi múzeumokat „ethnographic museum”-ként találjátok meg. A többségük honlapja angolul is elérhető, a termekben pedig a kiállított tárgyakat az adott ország nyelve mellett általában angolul is feliratozzák. A múzeumok nagy része a városközpontban van, így ha csak 40-60 percetek akad egy bazározás vagy egy sétálóutcán való időtöltést közben, már akkor is érdemes ezekbe betérnetek.

A sorozat kezdő részeként a belgrádi Néprajzi Múzeumból hozunk ízelítőt, melyet 1901-ben alapítottak a szerb nemzeti kultúra bemutatására. A múzeum első állandó kiállításának ünnepélyes megnyitója 1904. szeptemberben volt, a törökök elleni első szerb felkelés 100. évfordulója alkalmából.

 

 

 

 

A múzeum helye: Belgrád, nagyon közel a Kalemegdanhoz (Nándorfehérvári vár), a sétálóutcával párhuzamos utcában (Etnográfiai múzeum, Studentski trg. 13. ). Az állandó kiállítás mellett időszaki kiállítások is vannak (ottjártamkor egy egész emeletnyi hagyományos, balkáni, kötött gyapjúzokni is fogadott).

 

 

A múzeumban a népviseleti ruhák a korábbi Jugoszlávia teljes területéről származnak. Mindegyik régiónak megvolt a maga sajátos díszítésű, szabású, anyag használatú viselete. A bemutatott öltözékek a 19. század végéig voltak jellemzőek, majd egyre inkább érzékelhető lett az európai hatás.

A népviseletek négy nagy kulturális-földrajzi zóna, tájegység szerint csoportosíthatók. Egyébként a jellegzetes lakóház belsőket is besorolják ezek valamelyikébe:

  1. Pannónia (Szlavónia, Baranya, Vajdaság)
  2. Közép-Balkán
  3. Dinári zóna
  4. Tengerparti rész

 

 

 

Az ismertetés lezárásaként fogadjátok szeretettel az „Őseink lelke velünk énekel” című gyönyörű dalt, mely klipje a magyarországi szerb közösség 21. századi életképeit örökíti meg, bemutatva a közösséget, a hagyományait, az ünnepeit, templomait, táncegyütteseit stb.

Duh predaka peva sa nama / Őseink lelke velünk énekel (forrás: youtube)

„Az alkotók nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a videoklipben bemutassák a sokak számára ismerős arcokat, pillanatokat, helyszíneket, templomokat, természeti kincseket. Mindezt egy olyan dal kíséretében, melynek szerzői és előadói ugyancsak professzionális magyarországi szerb alkotók. A végeredmény egy mű, mely a magyarországi szerbek számára, Battonyától Szentendréig, a közösséghez való tartozás gondolatát sugallja. A projekt elkészítése során számos helyszínen forgattak az alkotók: Lóréven, Budapesten Pomázon, Csobánkán, Deszken, Szentendrén, Budakalászon, Szegeden, Battonyán, Grábócon, Szigetcsépen és, nem utolsósorban, Ráckevén. Reményeink szerint, olyan művet sikerült létrehozni, mely, mint egykoron a népdal vagy a népmese, szájról szájra fog terjedni a magyarországi szerb közösségben.” (Audió-vizuális projekt “Őseink lelke velünk énekel” premierje – Srpski Venac)

Addig is, amíg eljuttok a belgrádi néprajzi múzeumba, hogy a ruhakölteményeket személyesen is megcsodáljátok, ajánljuk figyelmetekbe a szerb népviseleti divatbemutatók videóit. Pl.: Serbian traditional fashion show

A múzeumban készített fenti fotókon látható népviseletek sorrendben ezekről a vidékekről valók:

  1. fotó: Szlavónia, Baranya, Vajdaság; 2. Daruvár, Szlavónia; 3. Délnyugat-Szerbia (Uzice); 4. Férjezett asszony viselete és menyasszonyi ruha, Stari Vlah; 5. Menyasszonyi ruha hátulja, Stari Vlah; 6. Skopska Crna Gora Macedónia, és Metohija, Szerbia; 7. Női ruha Timok, Kelet-Szerbia. Férfi ruha Zajecar régió, Északkelet-Szerbia; 8. Negotinska Krajina, Északkelet-Szerbia; 9. Belgrád Posavina és Pozarevacka Morava; 10. Női, férfi és menyasszonyi ruha, Sumadija; 11. Montenegró; 12. Nő a hátára kötözött bölcsővel; 13. Hercegovina, leány viselet Gacko régióból és férjezett asszony ruhája Trebinjéből; 14. Lika, Délnyugat-Horvátország

A fenti fotókon a múzeum 2. emeletén berendezett szobabelsők egy része is látható:

  1. fotó: Falusi szobabelső, Pannónia zóna; 2. Kelet-balkáni típusú városi ház. Öltözetek: Prizren Koszovó, Banja Luka Bosznia, és Belgrád Szerbia; 3. Közép-Balkán szobabelső; 4. Cipész műhely; 5. Falusi szobabelső a tengerparti zónából; 6. Falusi szobabelső a dinári zónából

A Néprajzi Múzeum épülete kívülről, Belgrád

 

Fotók: Experience Balkan

Borítókép: stockphoto

Leave a Reply