A Csepel-szigeti város
Ráckeve területe már a rézkorban lakott volt. A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt. Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke község és egy, a 12. században épült kolostor, első írásos említése 1212. A 15. század közepén, 1440-ben a török elől menekülő szerb lakosság telepedett le, akik ekkor kezdték először Kiskevének (Kiskeue írásmóddal), majd később Ráckevének nevezni. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték.) A 15. században fontos hely lett királyi kiváltságok adományozása folytán. A 16. században török uralom alá került. Szegedi Kis István prédikátor fellépésével kezdődött a reformáció térhódítása a városban, később a humanista reformáció fontos központja lett.
A török háborúk idején a várost feldúlták, lakói elmenekültek. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A városba német telepesek érkeztek. Ettől kezdve a város lakosságát három nemzetiség alkotja.
Leírás a településről a 18. század végén:
"Magyar Mezőváros, kevés Németekkel, és Rátzokkal elegyítve, Pest Vármegyében, lakosai katolikusok, ó hitüek, és reformátusok, fekszik a’ kis Dunának partyán, Csepely Szigetében, Pereggel általellenben, Becséhez mintegy 200 lépésnyire; a’ Szigetben kevés vető földgye van, hanem a’ Bálványosi pusztán termesztik vagyonnyaikat; hallal, gyümöltsel bővelkednek; sok magyar kenyeret elárúlnak sütő aszszonyai esztendőnként a’ Pesti piatzon; szigettye három van, úgymint: az Angyali, Becsei, és Somlói. Hügye, és Bálványos pusztákat pedig árendában bírják, második osztálybéli." (Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)
1848 májusában hatszázan álltak nemzetőrnek. A 19. század végén járási székhely lett. Ekkor építették az addigi fahíd helyett vasból az állandó hidat. A millennium alkalmából építették meg a városházát a lebontott régi helyére. A szovjet csapatok 1944. november 22-én szállták meg a várost. 1975-ben adták át a meleg vizű termál strandot. A szocialista időkben járási székhely volt, városi rangját 1989-ben kapta vissza.


Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Cras sollicitudin, tellus vitae condimentum egestas, libero dolor auctor tellus, eu consectetur neque elit quis nunc. Cras elementum pretium est. Nullam ac justo efficitur, tristique ligula a, pellentesque ipsum. Quisque augue ipsum, vehicula et tellus nec, maximus viverra metus. Nullam elementum nibh nec pellentesque finibus. Suspendisse laoreet velit at eros eleifend, a pellentesque urna ornare. In sed viverra dui. Duis ultricies mi sed lorem blandit, non sodales sapien fermentum. Donec ultricies, turpis a sagittis suscipit, ex odio volutpat sem, vel molestie ligula enim varius est. Pellentesque sodales ipsum nisi. Suspendisse ultrices nulla eu volutpat volutpat. Nunc vestibulum, tortor sollicitudin dapibus egestas, lorem eros vestibulum turpis, ac condimentum erat ipsum rutrum dolor.
Duis dolor est, tincidunt vel enim sit amet, venenatis euismod neque. Duis eleifend ligula id tortor finibus faucibus. Donec et quam pulvinar, blandit tortor a, sollicitudin mauris. Donec orci enim, bibendum a augue quis, aliquet cursus quam. Pellentesque pulvinar, elit at condimentum dictum, sapien nibh auctor tortor, vel vulputate sapien tortor et velit. Sed nulla nisi, congue eu quam vel, molestie gravida.
Jó tudni
Ország
Beszélt nyelvek
Területe
Látnivalók
- Ortodox szerb templom (gótikus, az építkezést 1487-ben fejezték be), a két oldalkápolna reneszánsz, a különálló középkori részletekkel bíró harangtorony építését 1758-ban fejezték be. A falfestés a 18. századból való. Lásd még: Szerb monostor (Ráckeve)
- Keresztelő Szent János római katolikus templom (műemlék jellegű épület), a templomban Patay László hatalmas szekkója található
- Református templom (1913-ban készült el neogótikus stílusban), érdekessége, hogy kisebb eltérésekkel a tiszakécskei református templom tervei alapján épült, a régi – kisebb méretű – barokk templom helyén
- Savoyai-kastélyt (barokk) Savoyai Jenő építtette, az épület Johann Lukas von Hildebrandt tervei alapján 1702–1750 között épült
- A Savoyai-kastély melletti kis téren áll Szász Gyula alkotása, az egyetlen vidéki Árpád-szobor, amelyet a millenniumi ünnepségek során 1897-ben avattak fel
- Szent János téren láthatjuk a 18. századi Nepomuki Szent János szobrot
- Horváth-kúria (Szent János tér 13., eklektikus stílusban átalakított)
- Árpád híd, épült 1896-ban
- Árpád Múzeum (Kossuth L. u. 34.) tájmúzeum, a tárlatában egy 12. századi Lantos Dávidot ábrázoló dombormű, és egy 16. századi festett fa Madonna található
- Városi képtár (Kossuth L. u. 26.)
- Keve Galéria (Kossuth L. u. 49.) időszaki kiállítások
- A katolikus temetőben álló kápolna a 18. század végén épült, egyszerű barokk stílusban. Ugyancsak a temetőben található 19. század elején épült kör alakú kálvária.
- Aqualand Termál- és Élményfürdő (Strand u. 1.), az 52 °C-os gyógyvíz 1040 m mélységből tör fel
- Ráckevei Kis-Duna Natúrpark
- Ráckevei Hajómalom – Magyarország első rekonstruált és egyben működő hajómalmát Ráckevén tekinthetik meg, amely a lakosság közösségi összefogásának köszönhetően 2007 és 2010 között épült fel. A ráckeveiek kedve a Hajómalom újbóli megépítésére a „Jelképünk volt és lehetne” gondolat mentén éledt fel, melynek köszönhetően a ráckevei vízimolnárság hagyományai felélesztésre kerültek.
- A településen minden héten szerdán és szombaton hajnaltól tartanak piacot, majd egy kilométeres hosszan a Duna-ág partján



