A „besa” és a zsidók megmentése Albániában
Kevésbé ismert, de az albániai Beratban a holokauszt alatt 60 család kb. 600 zsidónak adott menedéket. A muszlim és a keresztény albánok hatalmas kockázatot vállalva a házaikban, a pincékben, a hegyekben rejtették el, oltalmazták zsidók százait. A berati püspök, az albán ortodox egyház korábbi vezetője is támogatta ezt hamis papírok nyújtásával, a bújtatott zsidó gyerekek pedig hamis albán név alatt járhattak iskolába. A helyiek nem csak albán zsidóknak, hanem Európa más országaiból érkezőknek is menedéket adtak.
Mindezt a berati Solomon Zsidó Történeti Múzeumban kiállított anyagból tudhattuk meg, ami épp ott jártunk előtt 2 héttel nyitott ki újra. A múzeum alapítója Simon Vrusho helyi történész, egy ortodox keresztény, aki évekig gyűjtötte a fényképeket, dokumentumokat és több mint 150 interjút készített idősebb helybeliekkel. A múzeumot a saját nyugdíjából és a bejárat melletti adományos dobozba érkező összegekből tartotta fenn, de tavaly februári halála után bizonytalanná vált a múzeum léte, míg egy francia-albán üzletember, Gazmend Toska segítségével újra nyithatott. Jelenleg Angjlina, Vrusho özvegye a múzeum igazgatója.
Amikor albánokat kérdeznek meg erről a történetről, ők azt mondják, hogy ez a „Besán”, a becsület és a minden áron megtartott ígéret törvényén nyugszik. Az albánok értékrendjében kiemelkedő szerepet kap a besa, az adott szó megtartása és a vendégszeretet. Az ősi albán szokásjogot tartalmazó Kanunban található, hogy a vendégszeretet még a rokoni kapcsolatot is megelőzi, az egyik legnagyobb erény, a vendéglátó köteles vendégének biztonságáról gondoskodni. A 602.§ szerint „Az albán ember háza az Istené és a vendégé”. A becsületről szóló 8. könyve pedig nem tesz különbséget az emberek között, mondván: „Ez is lélek, az is lélek, és mindkettőt az Isten teremtette.”
Ez az értékrend hozzájárult ahhoz, hogy Albánia volt az egyedüli olyan nácik által megszállt ország, ahol a 2. világháború alatt nem hogy csökkent volna a zsidók száma, hanem néhány százról több mint 2 ezerre nőtt. Az ország 1943-as német megszállásakor a helyi hatóságok is visszautasították a zsidók listájának átadását. Az Albánián belül élt zsidók majdnem mindegyike túlélte a holokausztot, egyetlen egy deportált család kivételével, ahol csak az apa élte túl. Rajtuk kívül még egy családot deportáltak, de ők mind túlélték.
